Ha zavar az avar... ne égesd el!! És a szomszédodat is beszéld le!

Itt az ősz, az óvodákban, iskolákban falevelek és gesztenyebábok kerülnek az ablakokba, a kert pedig kezd eltűnni a vastagodó levéltakaró alatt. Ha meguntuk a családi avarhalomban hempergőzést, avarrugdosást, levélcsokor gyártást és levélkép alkotást, valamit kezdenünk kell a nagy mennyiségű falevéllel.

Ha egy mód van rá, ne akarjuk füstbe borítani a környéket, akkor se, ha nosztalgiarohamunk van gyerekkorunk őszi avarégetés-szaga után! Lapozzunk inkább bele a KÖTHÁLÓ (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata) avaros szórólapocskájába és az „avarégetéskor kibocsátott káros anyagok” listájának áttekintése - majd kellő elborzadás - után, válasszuk önként a komposztálást! Így a lehulló levelekből nem légszennyezés, hanem értékes tápanyag lehet!

„Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során” (KÖTHÁLÓ „Avarégetés – van megoldás” című kiadványa)

„Egy kupac avar elégetése százmillió köbméter levegőt szennyez meg. A por elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz.” (Levegő Munkacsoport).

Jó hír: minden falevél komposztálható, még a diófalevél is! Tény azonban, hogy a különböző falevelek lebomlásának sebessége is különböző. Lassan komposztálódó lombok: dió, vadgesztenye, platán, tölgy, bükk és nyárfa, különösen lassan bomlanak a tűlevelek. Könnyen komposztálható lombok: éger, juhar, kőris, mogyoró, fűzfa, gyümölcsfák, hársfa és nyírfa.

A leveleket apránként, kisebb adagokban tegyük a komposztálóba, lehetőleg különböző fák leveleit keverve össze. Ám ha sok a falevél, külön is komposztálhatjuk, a komposztáló közelében elkerített helyen tárolva. Esetleg apríthatjuk is a leveleket, így kevesebb helyet foglalnak, és gyorsabban bomlanak le. A faágakat, gallyakat is aprítsuk fel, így mulcsozásra közvetlenül felhasználhatjuk őket.

A dió és a vadgesztenye is komposztálható!

Elterjedt, hogy a dió és a vadgesztenye nem komposztálható (valóban igen lassan bomlik le, kb. 4 év, amíg érett komposztot kapunk), és az így kapott komposzt nem használható, mert csírázás- és növekedés-gátló anyagokat tartalmaz.

A levélben valóban megtalálhatjuk ezeket az anyagokat, de a komposztálás során lebomlanak, átalakulnak. Az érett komposztnál ezek a gátló hatások nem jelentkeznek.

A közelmúltban egy hazai kísérletsorozat is igazolta, hogy az érett komposzt a növények fejlődésére semmilyen káros hatást nem fejt ki.

Hazai szabályozás

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést. Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén a jegyzőhöz fordulhatunk panasszal e rendeletre hivatkozva. A rendelet megszegése esetén komoly bírságokat szabhat ki a hatóság, magánszemélyek esetén 100.000 forint, vállalkozás esetén félmillió lehet a fizetendő összeg.

Források:

• http://www.halas.net/component/content/article/3921 (letöltés ideje: 2013. szeptember)
• http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/23.pdf
• www.kothalo.hu/kiadvanyok/kompfuz.pdf

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 6. száma.

A tipp INNEN letölthető