Szeretnéd tudni, hogy mennyi a háztartási energiafogyasztásod? Érdekel mennyivel járul hozzá a klímaváltozáshoz? Olvasd le minden hónap elején a mérőórák állásait, vidd fel az adatokat a karbon-kalkulátorba!
Megjelent a Kislábnyom Hírlevél legfrissebb száma, melyben többek közt olvashatunk a napelemek előretöréséről és ehhez kapcsolódó civil kezdeményezésről, a kert madár-és rovarbarát "teleltetéséről", magyarországi lombkorona-tanösvényekről, a nők és férfiak eltérő hőigényéről, és még sok érdekességről.
Gyakori jelenség az őszi levélégetés, mely nemcsak környezetszennyező (pedig egy tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során), de az égetés során sok hasznos szerves anyag is „elvész”. Pedig, ha belegondolunk, a kertes házaknál keletkező „felesleges" növényi részeket (levágott fű, lomb, gallyak stb.) egyszerűen hasznosíthatnánk komposztálással. A természetes folyamatok során ezek a növényi részek lebomlanak és értékes humuszban gazdag anyag keletkezik, mely talajerő utánpótlásként és a talajminőség javítására is egyaránt hasznosítható.
A Kislábnyom Hírlevél 100. számában körbejártuk, honnan is ered a kislábnyom elnevezés, mi az elméleti háttere. A hírlevél szerkesztői és írói pedig annak is utánagondoltak, hogyan is néz ki a kislábnyomos életmód a "gyakorlatban"... azaz hogyan igyekeznek a "kislábnyomosságot" megvalósítani saját életükben.
Néhány héttel ezelőtt örömteli eseményt ünnepelhetett a Kislábnyom Hírlevél szerkesztősége, ugyanis ekkor jelent meg a Kislábnyom Hírlevél 100. száma :) Mivel nyolc évfolyam és száz szám hosszú időszakot ölel fel, arra gondoltunk, a jubileumi szám kapcsán érdemes körüljárni, miért is Kislábnyom a nevünk? Mit értünk a kislábnyom és a kislábnyomos életmód alatt?
Itt az ősz, az óvodákban, iskolákban falevelek és gesztenyebábok kerülnek az ablakokba, a kert pedig kezd eltűnni a vastagodó levéltakaró alatt. Ha meguntuk a családi avarhalomban hempergőzést, avarrugdosást, levélcsokor gyártást és levélkép alkotást, valamit kezdenünk kell a nagy mennyiségű falevéllel.
Megjelent a 
Gyakori jelenség az őszi levélégetés, mely nemcsak környezetszennyező (pedig egy tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során), de az égetés során sok hasznos szerves anyag is „elvész”. Pedig, ha belegondolunk, a kertes házaknál keletkező „felesleges" növényi részeket (levágott fű, lomb, gallyak stb.) egyszerűen hasznosíthatnánk komposztálással. A természetes folyamatok során ezek a növényi részek lebomlanak és értékes humuszban gazdag anyag keletkezik, mely talajerő utánpótlásként és a talajminőség javítására is egyaránt hasznosítható.
A Kislábnyom Hírlevél 100. számában körbejártuk, honnan is ered a kislábnyom elnevezés, mi az elméleti háttere. A hírlevél szerkesztői és írói pedig annak is utánagondoltak, hogyan is néz ki a kislábnyomos életmód a "gyakorlatban"... azaz hogyan igyekeznek a "kislábnyomosságot" megvalósítani saját életükben.
Néhány héttel ezelőtt örömteli eseményt ünnepelhetett a Kislábnyom Hírlevél szerkesztősége, ugyanis ekkor jelent meg a Kislábnyom Hírlevél 100. száma :) Mivel nyolc évfolyam és száz szám hosszú időszakot ölel fel, arra gondoltunk, a jubileumi szám kapcsán érdemes körüljárni, miért is Kislábnyom a nevünk? Mit értünk a kislábnyom és a kislábnyomos életmód alatt?
…ne égesd el!! És a szomszédodat is beszéld le!