Rovar-armageddon: lesz mit ennünk a nem is olyan távoli jövőben?

nelli, 2017. október

Vajon melyik a világ legfontosabb környezeti problémája: a klímaváltozás, a légszennyezés, az édesvízkészletek fogyása, a mindent ellepő műanyag hulladék, vagy a városok terjeszkedése? George Monbiot, a The Guardian című lap újságírója szerint nem a felsoroltak között van a legsürgetőbb probléma. Annak ellenére, hogy a klímaváltozás hatását már szinte a világon mindenhol a "bőrünkön érezhetjük", csak a harmadik helyre kerülne két olyan probléma mögött, amelyek ma nem kapnak elegendő figyelmet.

A klímaváltozás, a bolygó melegedése az emberiség fennmaradását fenyegeti. Mégis, a másik két ügynek olyannyira súlyos és rögtön jelentkező hatása van, hogy még egy ilyen lényeges problémát mint a klímaváltozás is a harmadik helyre szorítanak.

Az egyik probléma az ipari halászat, amely a tengerek és óceánok mindegyikében az ökoszisztémák összeomlását okozza jelenleg. A másik a nem emberi élet kipusztítása illetve elűzése a mezőgazdasági területekről. És lehet, hogy nem is csak a nem-emberi életé: a FAO szerint ugyanis a jelenlegi termőtalaj-pusztulási szintet figyelembe véve - amelyet leginkább a nem megfelelő gazdálkodási módszerek okoznak - mindössze az elkövetkező 60 évben számíthatunk betakarításra amellett, hogy a mezőgazdasági területek 20%-ának termékenysége már most is csökken.

A mezőgazdaság, és a gazdálkodásba fogott területek növekedésének hatása a vadvilágra olyan gyors és olyan komoly, hogy a változás és károkozás ütemét szinte fel sem lehet fogni. Egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint Németországban a természetvédelmi területeken a rovarállomány csak az elmúlt 27 évben 76%-kal csökkent! Ennek a rovar-armageddonnak a legvalószínűbb oka az, hogy a természetvédelmi területek körül elhelyezkedő földeken a körülmények olyanok lettek, hogy a rovarok nem tudtak életben maradni: a rovarölő szerek nagymértékű használata és az élőhelyek pusztítása a mezőgazdasági területeket vadvilág-sivataggá változtatta.

Elképesztő az is, hogy egy német tanulmányra kell hagyatkoznunk ahhoz, hogy tudatosodjon bennünk az, ami nagy valószínűség szerint világszerte történik, mivel hasonló hosszú távú tanulmányok nem igazán léteznek (ld. pl. kép: a gyümölcsfák kézzel történő beporzása Kínában). Így mindez a tudományos és kutatási támogatások területén való prioritás-meghatározásra is felhívja a figyelmet, ugyanis sok olyan támogatás létezik, amely arra fókuszál, hogyan tudjuk a rovarokat leghatékonyabban irtani, de elég kevés arra vonatkozóan, hogy kiirtásuknak milyen hatásai lehetnek. Ehelyett ezt a fontos munkát, mint Németországban is, amatőr természetbúvárok végzik el.

A rovarok nélkülözhetetlenek az élővilág fennmaradása szempontjából. Azok alapján, amit már tudunk csökkenő számukról, nem meglepő, hogy a rovarokkal táplálkozó madarak száma is vészesen fogy. Ezen kívül a rovarok (a méhek és a zengőlegyek mellett sok egyéb rovarcsalád is) szerepe a növények beporzásában is nélkülözhetetlen: nélkülük az élővilág nagy része - a termesztett és vadnövények is - kipusztulna. Az élővilág csodája és sokszínűsége a szemünk láttára tűnik el...

Sokan azt mondják, hogy de muszáj megetetnünk az emberiséget. Igen, muszáj, de nem akárhogy. Egy márciusban publikált ENSZ jelentés rávilágított arra, hogy az az elmélet, amely szerint a rovarölő szerek használata nélkülözhetetlen a növekvő emberi populáció táplálásához, nem igaz. Különböző tanulmányok szerint a gazdaságok többségének növekedne termékenysége, ha kevesebb rovarölő szert használnának. Miért? Legfőképp azért, mert így a beporzó rovarok életben maradnának.

A gazdálkodókat és kormányokat nagyrészt átverte a globális és multinacionális peszticid ipar. Elérték ugyanis, hogy termékeiket ne kelljen szigorú szabályozásnak alávetni, és ne is kelljen őket valós körülmények között értékelni. Mindezt kiegészítve egy széleskörű reklámkampánnyal az ipar elérte azt, hogy a szerek hasznossága mellett elfeletkezzünk az emberi és természeti környezet egészségére kifejtett hatásaikról. Megengedjük, hogy ez a fajta profitszerzés folytatódjon, és ökológiai katasztrófát valamint a fajok kihalását okozza? Jelenleg ugyanis a profit van előtérbe helyezve, miközben elvesztjük az ökoszisztémát, amitől fennmaradásunk függ.

De mit tartogat a jövő a 21. században a rovarok számára? Úgy tűnik, a helyzet csak rosszabb lesz, hiszen egyre növekvő népességet - 2050-re 9 milliárd embert, és 2100-ra valószínűleg már 12 milliárdot - kell megetetni. Lehetséges, hogy ezt úgy tegyük, hogy kevesebb rovarölő szert permetezünk ki, és így a Föld bolygón eddig legsikeresebb élőlényeknek több esélyük legyen?
 

George Monbiot szerint, kiegészítve a GreenDependent mindenki számára megvalósítható vállalásával, a következőket kellene tenni:


1. Szükség van egy globális egyezményre a rovarölő szerek szabályozásával kapcsolatban, és hogy ezen belül a gyártók szerepe, felelőssége és befolyása a megfelelő helyre kerüljön.

2. Szükség van a mezőgazdasági és halászati iparok környezet hatásértékelésére. Meglepő, hogy míg az egyik legnagyobb veszélyt jelentik az élővilág számára, sok országban nem kötelező számukra hatásvizsgálat és -értékelés elvégzése.

3. A hatásértékelések eredményének figyelembe vételével szigorú szabályokat kell hozni a földet használók számára annak érdekében, hogy védjék és visszaállítsák az ökoszisztémákat, amelyek egészségén mindannyiunk élete függ.

4. Csökkentenünk kell a mezőgazdasági termelésbe fogott területeket úgy, hogy közben nem csökken az élelmiszertermelés. Talán a legegyértelműbb megoldás, hogy csökkentjük az állattenyésztést, hiszen sok termesztett növény illetve a legeltetésre használt területek is az állattenyésztést szolgálják. Egy közelmúltban publikált angol tanulmány szerint, ha nem használnánk állati eredetű termékeket, Nagy-Britanniában a szükséges mezőgazdasági terület mérete hatodára csökkenne, vagy, ha minden termelés bio (organikus) lenne, kevesebb, mint felére! Így rengeteg terület felszabadítható lenne.

5. Meg kell szüntetnünk azt a gyakorlatot, hogy élelmiszertermelésre is alkalmas területeken biogáz vagy bioetanol előállítás céljából termesztünk növényeket.

6. Végül pedig: mindannyian tehetünk a rovarok védelme érdekében: ld. például cikkünket a Szezonális szemezgető rovatban: Miért NE tegyük a kertet rendbe télre? illetve építhetünk rovarhotelt!

Fordítás és összefoglaló: Vadovics Edina, GreenDependent


Források és további részletek: https://www.theguardian.com/commentisfree/2017/oct/20/insectageddon-farming-catastrophe-climate-breakdown-insect-populations és
https://www.theguardian.com/environment/2017/oct/21/insects-giant-ecosystem-collapsing-human-activity-catastrophe

Képek forrása: The Guardian, Beporzás kézzel, Rovarhotel, Rovart evő madár